Kulturális folyóirat és portál

2011. július 18 | Számadó Ernő | Irodalom

Szénát viszek nyári hajnalon

Nótás Nagy Dezső barátomnak szeretettel

Kákogat a fácán a sűrűben,
Az ég alja lassan meghasad,
Megébred az almapiros hajnal,
Dombok mögül kifeslik a nap,
Sárgarigók gyönggyel gurigáznak,
A lombok közt átzuhog a fény,
Rétisas néz komoran a napba
Égreszökő, sugár jegenyén.

Ing velem a szekér, mint a bárka,
Feltornyozott szénán heverek,
Hogy lecsüngő fák alatt megyünk el,
Megcirógatnak a levelek,
Hídon megyünk… Odalenn halászok
Boritóval fogják a halat,
Gezemice füstje száll a szélbe,
Az asszonynép főz a híd alatt.

Amarrébb meg teknővájók űlnek
A kidöntött nyárfák tetemén,
A víz szélén iszik csurgó szájjal
Ringó tőgyü két jámbor tehén,
Szembe vélem barna lányok jönnek,
Nagy huncutul rámkacsintanak,
Pille száll az ostorom hegyére
És elröppen, mint a pillanat.

Copyright © 2020 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu