Kulturális folyóirat és portál

IMG_3881

2019. május 20 | Fried Noémi Lujza | Társadalom

Romsics Ignác: „Ilyet egyszer ír az ember”

A 28. Festum Varadinum egyik programja volt május 12-én, vasárnap a nagyváradi várban Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész Magyarország története című könyvének bemutatója.

 

Romsics Ignácot Szűcs László, a Várad Kulturális folyóirat főszerkesztője, Szilágyi Aladár közíró és Szabó Ödön képviselő kérdezte a könyv kapcsán. A történész a dedikálás előtt a mintegy ötven fős közönség részéről érkező kérdésekre is válaszolt.

Romsics Ignác elárulta, a könyv megírásának igénye benne merült fel. Módjában állt az 1993–2003 közötti időszakban az Amerikai Egyesült Államokban tartani kilenc szemesztert, ekkor szűkebben vett szakterülete, a 19-20. század történelme mellett korábbi korokra is kitekintést kellett adnia az Európa, ezen belül Kelet-Közép-Európa történelmében hiányos ismeretekkel bíró diákoknak, ehhez pedig magának is olvasnia kellett. A professzor azt is elárulta: azon kollégái, akik nem tanítanak, rendszerint egy-két, legtöbb öt évtizedet, míg akik tanítanak, általában száz év históriáját fogják át. Ő fejezetenként írta meg könyvét, elolvasott mindent, amit szükségesnek ítélt, majd megírta az adott részt. Azt is elárulta, hogy az adott fejezetek végén a korra jellemző kultúrtörténeti érdekességekre is kitért. „Ilyet egyszer ír az ember, többet soha” – vallotta a nagyszabású munkáról. A könyv egyébként 2017 novemberében jelent meg, akkor 4000 példány nyomtatását vállalta a Kossuth Kiadó, azóta az utánnyomásokkal 12 ezer eladott könyvnél tartanak.

A kötetben kronologikus sorrendben halad, és a magyar történelem és politika nagy fordulópontjai mentén, de az egyes fejezeteken belül tematizált, árulta el Romsics Ignác. A könyv megírásakor több szempont vezette, például az, hogy bár a magyarországi közvélemény előtt ismét terjed a magunkat többnek láttatni, mint akik vagyunk nézet, ő tények és adatok alapján arra jut, hogy Magyarország Nyugat-Európa perifériáján helyezkedik el. A 19. századtól már statisztikai adatok is rendelkezésére álltak, de korábbi korokból például az egyetemek számát, a könyvnyomtatás kezdetét, a kolostori könyvtárak könyveit stb. össze lehetett hasonlítani.

Fontos szempontja volt, hogy az állam- és politikatörténet mellett a művelődéstörténet is megjelenjen a könyvben. Mint mondta, volt több, rövid ideig regnáló huszadik századi magyar miniszterelnök, akiket, mivel nem volt jelentős tevékenységük, nem is említ, ellenben Bartók Bélát, Kodály Zoltánt Ady Endrát vagy József Attilát kihagyhatatlannak ítélte.

„Ha a történésznek van állampolgári feladata, az az, hogy felnőttnek tekinti az olvasóit” – fogalmazott a történészprofesszor, aki azt is elárulta: a legnehezebb munka a korai korszakok és közelmúlt történetírása, előbbi azért, mert kevés az adat, a forrás, a közelmúlté pedig azért nehéz, mert a szubjektív emlékezet sok esetben felülírja a történész narratíváját.

 

Képsz.: Szabó Ödön, Szűcs László, Romsics Ignác és Szilágyi Aladár

A szerző felvétele

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu