Kulturális folyóirat és portál

maraton_pentek (18)

2019. november 14 | Fried Noémi Lujza | Társadalom

Riportválogatás a Szilágyságról

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legújabb, Nem tömb, nem szórvány: Szilágy című riportkötetét is bemutatták be a XI. Nagyváradi Könyvmaratonon.

Nem tömb és nem szórvány, de mindenképpen érdekes vidék a Szilágyság – derült ki Simon Judit, Szűcs László MÚRE-elnök és D. Mészárok Elek, a kötet egyik szerzőjének beszélgetéséből. Szűcs arról is beszélt, hogyan választják ki a táborok helyszínét, elsősorban a szórványvidékeken, hiszen jártak már Beszterén, Kolozs és Hunyad megyében, de Temesváron is, és szóba jött már újabb helyszínként az Arad megye vagy a hármashatár közelében Halmi is.

A szilágysági tábor központja Kémeren – ami jeles borvidék is – volt, onnan „csillagtúráztak” más településekre, többek között Kárásztelekre, a pezsgőgyárba, továbbá Sarmaságra, Ippre, Szilágysomlyóra, Varsolcra és természetesen Zilahra. Szűcs László azt is elárulta, hogy ő a tavaly év végén elhunyt Fejér László újságíróval, a Hepehupa folyóirat alapítójával készített életút-interjút, aki sepsiszentgyörgyiből lett szilágyságivá.

A Sarmaság három felvonásban című riport szerzője, D. Mészáros Elek mély átéléssel mesélt a településről, ahol ő is évekig élt, a hagyományos életformájú falu és a bányatelep közti különbségekről. Azt is megjegyezte, Szent István intelmeinek mintájára érdemes lenne megírni a Szilágyság intelmeit, mivel a Szilágyság az a vidék, ahova a külföldi munka után hazatértek az emberek vállalkozni. Szó  esett Perecsenről is, melynek híres hagymáját sem a magyar, sem a román állam nem siet európai uniós védjegy alá helyeztetni, utóbbi érdektelenségből, előbbi pedig a makói hagymának nem akar versenytársat. Izgalmas témákat kínálnak továbbá a bor- és pezsgőkészítés hagyományai, a szilágysomlyói vár helyzete, s nem utolsó sorban a Tomcsányi Mária által bemutatott oktatási körkép.

 

Címlapkép: D. Mészáros Elek és Szűcs László a Szigligeti Stúdió fehér termében

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu