Kulturális folyóirat és portál

2011. augusztus 23 | Kinde Annamária | Kritika

Regénykés

Ezúttal a budapesti Noran Libro Kiadó három idei könyvét találtuk érdemesnek az olvasó figyelmére.

BOKOR PÉTER: Az ékszerész, a szőke és a sánta című (dokumentum) kisregényének (130 oldal, 1980 Ft) alcíme Egy német történet.

A kötet hátsó borítóján Bokor Péter szövegéből olvasható részlet nyújt némi eligazítást.

„Úgy hozta a sors – illetve a történelem –, hogy a háború végén és utána még két évig, Németország északnyugati csücskében kellett élnem. Leginkább németek között. Félelemmel és előítéletekkel tele érkeztem oda, mint annyi más túlélő. Azokban az években valamilyen szempontból mindenki „túlélőnek” volt tekinthető. Mindenkinek – aki élt, vagyis túlélt – volt valamilyen „regénye”. Annyi regényt ismerhettél meg, ahány emberrel sikerült a mindennapinál valamivel bizalmasabb, mélyebbre hatoló beszélgetésbe merülnöd. Ezek a beszélgetések – e „regények” – döbbentettek rá, hogy a legtöbb szenvedést és később szorongást – németek okozták. De nemcsak másoknak, maguknak is.”

Az angyali vigasság című kötetbe (532 oldal, 3800 Ft) GION NÁNDOR hat ifjúsági regényét – Engem nem úgy hívnak, Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért, Az angyali vigasság, Zongora a fehér kastélyból – szerkesztette az életműsorozatot gondozó Füzi László. A kötethez Elek Tibor irodalomtörténész írt utószót.

Részlet a szerkesztő jegyzetéből:

„Azok, akik ismerik Gion életművét, jól tudják, hogy milyen nehézségekkel jár ez a besorolás: az ifjúsági regények nagyobbik része aligha nevezhető ifjúságinak, ahogy az író is mondta: »elsősorban felnőtteknek és felnőttekről szólnak«, más esetben viszont a művek regényszerűsége kérdőjelezhető meg. (…) Az újabb irodalom azonban elfogadja, hogy a mostani kötetben szereplő írások többségét a Gionra jellemző novellafüzér-szerű építkezés mellett a sajátos tematika és hangvétel is összekapcsolja.”

SZÉP ERNŐ Hetedikbe jártam, illetve Indiszkréció című műveit tartalmazza a harmadik kötet, egy nagyon szép könyv, borítóját Szepesi Szűcs Barbara tervezte (320 oldal, 2490 Ft).

Az Indiszkréció eddig csak folyóiratban publikált mű, amelynek műfaji besorolása is „regényke”.

A hátsó borítón ezt olvashatjuk róla:

„Szép Ernő regénykéje nem remekmű, de remek mű, amely az érett író minden stílusjegyét – nyelvi leleményét, bájosságát – magán hordozza. Szépernős nyelvi finomságok, fordulatokban gazdag történetvezetés, a kor kávéházi világa, humora, szellemessége, különc alakjai, ismert író- és újságíró figurái, a századelő fővárosi éjszakájának hangulata – ez az, amit »legdrágább emberünk« a kor eleven valóságában képes megjeleníteni.”

Részlet az Indiszkréció című regénykéből:

„– Gratulálok, öregem! Ejha, ezt már szeretem! Ügyes fiú vagy – és belé ragyog a szemembe, lelkesen, vidáman.
– Nem értelek.
– Ugyan! Bizonyos fekete delnő. Hogy is híjják? – és megmondta Nándi a nevét is, az ura nevét.
Szememet-számat eltátottam. Hallottam én ezt igazán, amit most Nánditól hallok?
Mikor magamhoz tértem, azt tudtam csak nyögni:
– Viccelsz, öregem.
– Na csak ne affektálj, fiam – azt mondja s megütögette szeretettel a karomat. – Nem is tudtam, hogy ilyen nagy szívdöglesztő lettél. Szép nő. És remek figurája van. Már mutatták nekem is valahol.
Még mindig támolyogtam, igazán, alig bírtam a lábamon megállani.
– Ki mesél neked ilyeneket?
– Nem mindegy? Egy zsúron hallottam, harmadnapja. A Finomék zsúrján.
– Ki mondta?
– Egy asszony.
– Ki az?
– Tudomisén már, melyik volt. Mit dühöngsz? Inkább örülj, te vadszamár! Kézről kézre fognak a hölgyek adni.
Egy asszony mesélte Nándinak. Asszonyt meg se pofozhatok. És az az asszony, az kitől hallotta? Hogy nyomozzam ki azt az asszonyt? És aztán mit csinálhatok?”

 

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu