Kulturális folyóirat és portál

boka1

2018. május 31 | Tóth Hajnal | Kultúra

Peremek és középpontok, kapcsolati hálók a magyar irodalomban

Boka László irodalomtörténész, kritikus, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója volt a Törzsasztal idényzáró eseményének vendége. Az érdeklődők megismerhették Peremek és középpontokTanulmányok a 20. század első felének magyar irodalmáról című könyvét, amely a budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg, ám elsőként Váradon mutatták be.

 

Először a Várad folyóirat májusi számát mutatta be Szűcs László, a lap főszerkesztője az Illyés Gyula könyvesboltot ezúttal is megtöltő érdeklődőknek. Fölelevenítette azt is, ki mindenki volt a Törzsasztal meghívottja ebben az évadban. Neves írók meséltek a Törzsasztalnál: Nyáry Krisztián, Krusovszky Dénes, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián, Grecsó Krisztián, Barna Imre, Káli István, Bartis Attila, Vass Tibor, az idényzáró esten pedig Boka Lászlót üdvözölhették, aki 2002 januárjában a Várad folyóiratnak egyik alapítója volt, és azóta is főmunkatársa.

A vendég beszélgetőtársa, Kőrössi P. József elmondta: idestova tizenkét éve folyamatosan szervezi a Törzsasztalt, de a mostani az első alkalom, hogy nagyváradi születésű szerzővel beszélget, aki amúgy ma is sok szállal kötődik a városhoz, a váradi kultúrához. Egy olyan tudósemberrel beszélget, aki úgy ír, ahogyan kevés tudós képes, tudományos alapossággal, igényességgel, mégis roppant olvasmányosan. Némelyik esszéje, például a Dutka Ákosról írott tanulmány olyan, akár egy jó krimi, amiként a szerző kinyomozza és feltárja a tényeket.

Boka László 1974-ben született Nagyváradon. Magyar–angol szakos bölcsészdiplomájának megszerzése után Kolozsváron magiszteri fokozatot szerzett, három helyre is hívták bölcsészdoktornak. Végül is az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén lett bölcsészdoktor. 1998 óta él Budapesten, ma az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, hosszú ideig tanított a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen, igaz, az utóbbi másfél évben nem tartott előadásokat időhiány miatt.  Egyébként havi rendszerességgel megfordul Váradon. Nem is akart soha elszakadni a várostól. A kultuszkutatás és a kánonképződés a fő kutatási területe.

A Törzsasztal-esten sok-sok irodalomtörténeti érdekességet mesélt a holnaposokról, a nyugatosokról, Ady Endréről és a duk-duk afférról, Babits és Kosztolányi Arany János-képéről. Boka László a holnapos költő, Dutka Ákos, ahogy ő nevezi, „Ákos bácsi” leszármazottja. Mint elhangzott, a Dutka-életművet méltatlanul alábecsülik. Ákos bácsi megjárta Amerikát is, aztán hazahúzta a szíve. Egy amerikai magyar újságban Ady-versként közölték egyik alkotását. Aztán újra fölfedezték, mondván, „él még a nagy idők tanúja”. Dutka Ákos visszavonultan élt, szekértáborokhoz nem csatlakozott.

Boka László hangsúlyozta: fontos a tények objektív felgöngyölítése, hiszen sokszor veszünk át hamis információkat, hagyományozunk át negatív dolgokat, anélkül hogy a történések mélyére mennénk. Fontos volna továbbá megfelelően elhelyezni Váradot a magyar irodalomtörténeti térképen.

A Törzsasztal-esten főleg azokról a tanulmányokról esett szó, melyeknek szereplői kötődnek Váradhoz. De hát végül is minden kötődik Váradhoz valamiképpen… A könyv fellapozói olvashatnak még többek között az ifjú Babitsról és az ifjú Kuncz Aladárról, Radnótiról és József Attiláról, Jékely Zoltánnak a viszonyulásáról édesapjához, Áprily Lajoshoz.

Hogy miért éppen Peremek és középpontok lett a könyv címe? A középpontokon harc folyik a kultúra átadásáért, a kánonért, de ezek nem stabil pontok, módosulhatnak, változhatnak. Mozgásban lévő peremekről van szó. A szerzőt elsősorban a kapcsolati szálak, az értelmiségi karrierek, az irodalomszociológiailag fölfejthető tények, történések foglalkoztatják.

A kötet a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg. A Törzsasztal-eseményt megelőző napon került ki a nyomdából, az Illyés Gyula könyvesboltban megvásárolható.

 

Fotó: Fried Noémi Lujza

Copyright © 2018 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu