Kulturális folyóirat és portál

2016. február 14 | Kis Bálint | Irodalom

Látszik, hogy te minden lánnyal ezt csinálod a bulikon

Natalia lengyel volt,
a lengyel lányokat mindig is szerettem,
tetszhettem neki, ahogy bemutatkoztam,
mert hamar arrébb vonultunk, s rászóltam, hogy
beszéljen hozzám lengyelül. idegen nyelven minden izgalmasabbnak tűnik.

olvastam erről egy könyvet
– nem is én lennék –,
egy könyvet arról, hogy kell nőzni.
követtem az utasításokat, aki novellákat tud írni, annak ez nagy ügy nem lehet:
fogtam a kezemet.
táncoltunk,
a vodka-narancsból annyit ittam, hogy még
kreatív legyek.

a noteszt ki akarta kapni a kezemből, megnézni az összes többi telefonszám-trófeát benne,
nem engedhettem, tudtam, az már neki túl sok lenne.

amikor mondta, hogy aikidózik, már nyilvánvaló volt, hogy nyert ügyem van,
kezem nyakán, lábaim közt lába,
kiszámítottan csókoltam.

az ágyon is precízen dolgoztam,
száj has mellek nyak.
kezét farmeron keresztül a felállt farkamra tettem.
jól nézett ki Natalia, a változatosság kedvéért a többit pedig a vodka filozofálta.

a nem létező varázst az ajtó dübögése szakította félbe,
valaki be akart jönni, hiába zártuk be.
riadtan nézett reám: Te túl tapasztalt vagy!

nevettem magamban a dolgok abszurditásán,
a szomáliai taxis élettörténetét hallgatva én is úgy éreztem, már túl tapasztalt vagyok,
megvolt a második nő is, akit megcsókoltam; s az első, aki elvitt belőlem egy nagy darabot,
miután csapot, brahman papot értem otthagyott,
már megint két földrésszel arrébb lakott.
Aarhus, 2014. 7.10.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu