Kulturális folyóirat és portál

Ady_Endre_MG_2685

2020. január 29 | Tóth Hajnal | Irodalom

Kultikus nagyváradi találkozóhely: megújult az Ady-múzeum

A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum külsőleg és belsőleg is megújult, az intézményben őrzött, a költő életét és műveit megelevenítő relikviák pedig ezentúl egy valóban  újjászületett, szép, modern és interaktív kiállításon tekinthetők meg. Mindez a Körösvidéki Múzeum, a Bihar Megyei Tanács és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös projektjének köszönhető, a tavaly áprilisban kezdődött felújítási folyamat eredménye. A február végére teljesen elkészülő Ady-múzeum új tárlatának előzetes bemutatását január 27-én, Ady halálának 101. évfordulóján ejtették meg a Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat záróprogramjaként.

 

Három hét múlva a teljes kiállítást lehet majd megcsodálni az újjávarázsolt emlékmúzeumban. Mi sem lehetne jobb kiindulópont az Ady-kultuszhoz, mint az emlékmúzeum, az egykori Mülleráj nyári kioszkja s benne megannyi relikvia. Az eseményen először Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke mondott köszöntőt, amelyben egyebek mellett méltatta a szűk egyéves szervezkedés és munkálat eme fontos pillanatát. Pásztor Sándor köszönetet mondott a segítségért Magyarország kolozsvári főkonzuljának, valamint a lelkesedésért és rengeteg munkáért E. Csorba Csillának, a múzeum új koncepciója kialakítójának.

Mile Lajos főkonzul elmondta, előző nap Zilahon avattak Ady Endre-szobrot, most pedig Váradon emlékezünk a költőre. Mindez bizonyítja, hogy Ady erdélyi, partiumi kötődése milyen eleven manapság is. Az egyik legértőbb megemlékezést Adyról nem más írta, mint Szerb Antal, aki ugyancsak január 27-én halt meg tragikus körülmények között. Mile Lajos ezúttal sem tagadta meg irodalomtörténészi múltját, mivoltát, ugyanis átfogó értekezést tartott Ady váradi életéről, tevékenységéről. Izgalmas dolog feltérképezni, milyen társak, barátok, szerelmek, élmények befolyásolták Adyt, mi minden hatott poétikájára, világlátására, kitörni vágyására, egész munkásságára. 1900-ban teljesen más közegbe csöppent Váradon, mint amit azelőtt megtapasztalt. A provinciális létből pezsgő, eleven, színes világba érkezett. A fiatal költőre erőteljesen hatott ez a miliő. Szinte megszállottan vetette bele magát az újságírásba, sok kiváló publicisztikával örökítette meg e korszakot. Mile Lajos mesélt Ady várady barátairól, olyan cimborákról is, akik között nem egy megosztó, furcsa figura is volt, mint például Szűts Dezső. Szó esett az akkori mondén világról, éjszakai életről, amelyhez hozzátartoztak a kocsmák, bohémek,  a Royal, a Bodega, a Mülleráj, a kabarék csillogása… És nem utolsósorban a hölgyek (Márton Gabriellától Rienzi Máriáig), kalandok és szenvedélyek, meg persze a Léda-szerelem. A „csodálatosan ható, intelligens, modern Nagyvárad” visszaköszön az egész Ady-életműben.

Szabó Ödön parlamenti képviselő üdvözlő beszédében kifejtette: ez az épület mindig is közösségi tér és találkozóhely volt, lett légyen épp cukrászda, kávézó, illetve Miklós Jutka fotóműhelye, valamint ortodox nyomda. Hatvanöt éve Ady-emlékmúzeumként működik, ugyanis 1955-ben alapította az intézményt Tabéry Géza. Bejelentette továbbá: sikerült további tíz évre biztonságba helyezni a múzeumot, ugyanis meg tudtak egyezni az épület tulajdonosával, az ortodox egyházzal, megkötötték a bérleti szerződést. Ez tette lehetővé a teljeskörű felújítást. Szólt továbbá arról, hogy az Ady-múzeum munkatársai, Borsi Imre Lóránt és Szamos Mariann a PIM csapatával, élen E. Csorba Csilla kurátorral szinte éjt nappalá téve dolgozott azért, hogy megújuljon a múzeum, Boka Lászlóval, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatójával is sokat konzultáltak ez ügyben. A Körösvidéki Múzeum restaurátorai is derekas munkát végeztek. Az új koncepció szerint sok modern technikai elem is gazdagítja a tárlatot: amolyan digitális versfal található benne, melyen érintéssel tehetők helyre bizonyos hiányzó szavak egy-egy strófában; kisfilmek tekinthetők meg; Ady-költemények hallgathatók meg román és magyar nyelven színészek előadásában stb.

Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója szólt arról, hogy régóta együttműködnek a PIM-mel. Méltatta a párbeszéd fontosságát, hiszen ez a társadalmi normalitás egyik alapja. Megemlítette továbbá, hogy a megújulás folytatódik a Körösvidéki Múzeumban is, május végéig több részlegen nyitnak majd állandó tárlatot.

Az üdvözlőbeszédek után a Nagyváradi Állami Filharmónia művészeinek verses-zenés műsora következett. Meleg Vilmos színművész, filharmónia-igazgató előadásában Ady-versek hangzottak el, Nagy Éva fuvolaművész és Nagy Kálmán hegedűművész, koncertmester pedig Bartók-kompozíciókat játszott.

Végül E. Csorba Csilla művészettörténész (PIM), az új koncepció kialakítója beszélt a kiállításról. Fölidézte Ady Endre megrendítő utolsó pillanatait. Egy híradórészletet is meg lehetett tekinteni a költő temetéséről, illetve korabeli felvételeket Ady szobrának 1930. március 23-i felállításáról. A művészettörténész elmondta: nagy megtiszteltetés volt neki ez az új állandó Ady-kiállítás rendezése. Amikor pályája kezdetén a PIM-ben ismerkedett az Ady-gyűjteménnyel, személyesen megismerhette Dutka Ákost, Indig Ottót, Robotos Imrét, akiktől hatalmas tiszteletet örökölt Ady iránt. Váradra utazni számára mindig Adyt is jelentette. Várad az a város, ahol a poéta leginkább otthon érezte magát. Nem véletlen, hogy regényt készült írni a városról, itteni éveiről. Itt formálódott kiváló újságíróvá. Úgyszintén Váradnak köszönhető világirodalmi léptékű szerelmi lírája, a Léda-versek. A tárlat összeállításakor törekedtek arra, hogy eddig kevésbé ismert műtárgyakat is bemutassanak. Hangsúlyt helyeznek továbbá Ady és a holnaposok kapcsolatára. Berendeznek egy szerkesztőségi szobát, és lesz kávéházi enteriőr. Nem túl nagy e kiállítótér, így lehetetlenség volna az egész életutat részletesen megmutatni, inkább néhány sorsfordító csomópontra összpontosítanak. Lényeges a látvány, hangulat, impresszió. Bemutatják Ady váradi életének 25 helyszínét, ezt Péter I. Zoltán helytörténész, Ady-kutató állítja össze. Az Egy kis sétára való tekintettel meg lehet majd nézni Zilahy Tamás Perújrafelvétel című kisjátékfilmjét. Megjelentetik Szerb Antal sorait Ady Endréről. Olyan sziget e múzeum, ahol méltó módon emlékezhetünk Ady Endrére.

Február 28-án tehát bővebb, szebb tárlattal várják az érdeklődőket, irodalombarátokat.

Fotó: Csíkos Rolland

Copyright © 2020 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu