Kulturális folyóirat és portál

kali1

2018. május 25 | Fried Noémi Lujza | Irodalom

Külső és belső látás Káli Istvánnal

Íróként és könyvkiadóként is bemutatkozott a nagyváradi Törzsasztalnál Káli István, aki a 2015-ben megszűnt Mentor kiadó örökébe lépő Mentor Könyvek kiadónak is az alapítója.

 

A meghívottat kiadói és írói munkásságáról Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztője és Kőrössi P. József kérdezte az Illyés Gyula Könyvesboltban összegyűlt közönség előtt.

Vállalja, hogy a Mentor megszűnéséért ő a felelős, mert mikor belevágott, még nem számolt azzal, hogy lelkiismereti kérdéseket is felvet a kiadói munka. Ha értékes kézirat került elé, akkor fontosnak tartotta annak kiadását, hogy másokhoz is eljusson, úgy vélte, a mi közösségünk nem engedheti meg magának, hogy az értelmiségét elkedvetlenítse. A gondok 2007-ben kezdődtek, miután egy magyarországi terjesztőjük csődbe ment, ezzel tízmillió forint veszett oda, majd miután Markó Béla kilépett a kiadói tanácstól, adócsalás címén indult vizsgálat ellenük, ez és a világgazdasági válság vezetett végül a kiadó bezárásához. A Mentor Könyvek Kiadó, melyet fia, István vezet, a nevében is jelzi a Mentorral való szellemi folytonosságot, de a tapasztalat alapján le kellett mondaniuk az évi 50-55 címről. Elsősorban azoknak a könyveknek a megjelentetését vállalják, amelyekre van anyagi fedezet, vagy legalább remény arra, hogy a könyv eltartja önmagát. Ugyanakkor az erdélyi könyvpiac is 30 százalékára csökkent, 2008-12 között például évi 380-400 olyan könyv jelent meg, amire oda kellett figyelni, ma már pénz sincs könyvkiadásra, és a könyvesbolt-hálózat is jelentősen lecsökkent. Az est végén a Wass Albert-könyvek kiadására is rákérdezett Kőrössi P. József, Káli István pedig elmesélte, hogy került kapcsolatba az író fiaival, akik létrehoztak egy, a kiadási jogokat kezelő alapítványt, csakhogy Wass Albert egy Szász Lóránd nevű illetőnek is eladta a kiadási jogokat, ez vezetett egy magyarországi kiadóval a pereskedéshez. A könyvek kiadását a kiadói tanács hagyta jóvá, bevételükből pedig más kötetet megjelentetését is fedezték, mesélte Káli István, aki kérdésre válaszolva azt is elmondta: a Wass Albert-kultusz ártott a magyar irodalomnak, a magyar léleknek azonban nem, hiszen olvasóinak azt adta, amit azok amúgy is hallani akartak.

Káli István elmondta: négy évig hordta magában, s 112 nap alatt írta meg a Noran Libro és a Mentor Könyvek közös kiadásában megjelent, A szemfényvesztettek című könyvet, melyet – ahogy Kőrössi P. József fogalmazott – minden magyar embernek olvasnia kéne, s ott lenne a helye a kortárs magyar irodalom keringésébe.

A kötet részletekben kapcsolódik családja történetéhez, de ez az ő belső története is, úgy vélte, hitelesen csak olyan közegről írhat, amit ismer. A főhős Kormos Albert női szabó, akárcsak a szerző édesapja, a regény pedig voltaképpen húsz lépésben meséli egy éjszaka történetét. A prózaszerkezet ihletője Gabriel Garcia Marquez volt, hiszen már a könyv elején kiderül, hogy a főhős önkezével véget vet életének, majd a szerző mintegy matematikai módon felállít egy tételt, azt bizonyítja – vagy sem – és a következtetés levonását az olvasóra bízza. Erdély, mint helyszín adott volt, a könyv pedig az 1945-69 közötti korban játszódik, amikor az értéket teremteni vágyó embereket a kispolgárság adta, hiszen az értelmiségi lét szinte ellehetetlenült. A diktatúra nem alkalmas önmagunk kiteljesítésére, – fogalmazott Káli István, aki hozzátette: saját nevükön szerepelnek a „szemfényvesztők” is, akiknek szembe kell(ene) nézni saját gyarlóságukkal és aljasságukkal.

Szabó Gyula előadásában hallotta Áprily Lajos Bartimeus című versét, Bartimeus újszövetségi történetéből azonban nem derül ki, hogy a külső vagy a belső látását nyerte vissza a Jézussal való találkozás során. Káli István elmondta: a bölcsesség egy adott fokán úgy vélte, önmagunk látásához, a belső látás erősödéséhez a külső látás gyengülése vezethet. A szerző a könyvben így egy szövegfolyammal próbálja megtalálni a választ a ki vagyok, és miért vagyok az, aki kérdésekre. A könyvben a belső monológot először egyes szám első személyben írta meg azonban szerkesztői tanácsra végül inkább másféle tördeléssel jelent meg a főszereplő önmagával folytatott beszélgetése.

 

Copyright © 2018 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu