Kulturális folyóirat és portál

2017. január 31 | Csontos Márta | Irodalom

Kronosz nem boldogul

Kronosz kezéből már kihullott
a sarló, nincs szikra-pattogtatás,
nincs élet-halál harc, üres a tér,
az éjféli harangszóból nem lehet
értelmezni a kicsomagolt üzenetet.
Ott állsz a kör közepén egyedül,
és ringatod a pólyába puhított követ.
Nem kellett volna meggondolatlanul
belépni a megnyitott sötétségbe,
látod, nem lehettél mégsem a
mindenség ura, rossz helyre másztál,
csak egy vakvágányon utazgattál.
Nem vetted észre, hogy átírták
a menetrendet, nincs váltó, -átállítás.
Most saját véred öklendezed vissza,
arcod tintakék embrió az égen.
Tisztába tennéd testedből formált
árnyaidat, feláldoznád magad végre,
de próbálkozásod halott, balsiker.
Már az undort is félrenyeled,
nincs esélyed szembeszállni a Semmivel.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu