Kulturális folyóirat és portál

2020. április 30 | Fábián Judit | Irodalom

Kétszerhúsz április

Újabb reggel. Minden nap fénymásolja önmagát.
Az egyre erősödő tavaszi fény is ön-fénymásol.
Álmosan nyújtózom, végtagjaim tekerem tehetetlenségbe.
Minden mozdulat csikorog. A csendben csikorog a perc is s az óra.
A napok névtelenek.
Holnap a kék nadrágomon is nagyobb a lyuk, szabadságát tágítja a szobában.
Körömlakkomat lekoptatom, mint olcsó prostit gazdag pasija.
Lenőtt hajam védi torkom.
A Körös-parton nyugdíjas nassol a nyárelő verőfényéből, protézise virágzó fák illatába akad.
Bevásárlószatyrom tele: kerekdedre hizlalt jövőképem tömi ki.

 

Copyright © 2020 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu