Kulturális folyóirat és portál

2016. május 31 | Tasnádi-Sáhy Péter | Kritika

Két új kötet a Partium Kiadótól

A két évvel ezelőtti menetrendhez hasonlóan szeptember végén két konferencia zajlott szimultán a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének szervezésében. Az irodalmárok Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel szervezték meg a maguk rendezvényét, míg a nyelvészek A nyelv közösségi perspektívája hívószóval gyűltek össze. Kapcsolódási pont a két rendezvény között, hogy mind a két konferencia könyvbemutatóval ünnepelhette a találkozást.

Az irodalmi konferencia két titkára, Biró Annamária és Boka László a két évvel ezelőtti előadások tanulmánnyá bővített anyagait rendezte kötetbe* a Partium Kiadó gondozásában. A mind nyomtatott formában, mind a reciti.hu-n digitálisan is elérhető tanulmánygyűjtemény egyértelműen hiánypótló anyag, hiszen az elmúlt huszonöt év mű-immanens kutatásainak nem ellentmondva, hanem inkább azokat kiegészítve a művek mögött rejlő folyamatokat vizsgálja új nézőpontokat teremtve számtalan interdiszciplináris kutatásnak.

„Az első konferencia a lehetséges forráscsoportok számbavételére koncentrált, a felvetett kérdéskörök irodalmi művekben való megjelenését vizsgálta, de nem zárta ki a képviselet-elv irodalomszociológiai, kultúra-kritikai attitűdjeinek tárgyalhatóságát sem. A konferenciát tudatosan úgy terveztük, hogy átfogó jellege legyen, vagyis az elméleti előadások mellett igyekeztünk olyan előadókat is meghívni, akik alapos tudással rendelkeznek egy-egy történeti korszakról és ezek egészében, illetve egy-egy tipikus vagy akár atipikus esetet kiemelve mutatják be az értelmiségi karrierépítés eltérő modelljeit” – írják a szerkesztők a tematikáról a kötet bevezetőjében.
Irodalomtudomány iránt érdeklődő „civileknek” is érdemes kézbe venniük ezt a kiadványt, hiszen mindenki által ismert nevek pályájáról olvashatnak új megközelítésben. Az előadások témái között szerepel Kazinczy, az alkalmi költő, Petőfi pályakezdése, A Holnap kültagjai, Csáth Géza kudarcai, Karácsony Benő karrierépítési stratégiái vagy éppen a Kalligram-sztori.

Dr. Magyari Sára nyelvész, pedagógus komoly tapasztalatokkal rendelkezik a magyar mint idegen nyelv oktatásában román anyanyelvűeknek. Így szerzett tapasztalatai, a két nyelvhez fűződő különleges viszonya egyértelműen átszűrődnek A nyelvi világkép a magyar és a román nyelvben című, szintén a Partium Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötetében.

Mint a cím is mutatja, a tanulmány a két nyelvbe kódolt világképek (a nyelven keresztül meghatározható tudás összessége a világról és önmagunkról) közötti hasonlóságokat vizsgálja többek között Lera Boroditsky és Anna Wierzbicka kulturális forgatókönyv-módszerének, illetve Bańczerowski Janusz lengyel származású magyar kutató nyelvi világképpel kapcsolatos kutatásainak felhasználásával.
A világkép-alkotás szempontjából hangsúlyos szerepet játszó tizenkét főnévvel (pl. élet, halál, barát, ellenség, munka, pénz, idő), illetve két igével (áll és csinál) kapcsolatban vizsgálja, miként képezik részét a mindennapi életnek, miként szerepelnek az értelmező szótárban, milyen összefüggésekben használják őket közmondásokban, irodalmi alkotásokban, milyen szavak képzésében vesznek részt, az általuk kódolt metaforákon keresztül milyen gondolati mezőkben szerepelnek, milyen profilokat alkotnak.

 

 

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu