Kulturális folyóirat és portál

2020. május 27 | Cseh Katalin | Irodalom

Karantén-dalok

Társas magányban
élő hölgyeké

Egyedül vagyok, egyedül,
köd-kapuk mögött, legbelül.

Egyedül vagyok, egymagam,
papíron hites társam van.

Egyedül vagyok, csupán én,
magányunk csönd-fedélzetén.

Egyedül vagyok, ez világos,
lépteket hallok…megjött János?

Ki az a János? Nem tudom,
elágaztunk már félúton.

Társas magányban
élő uraké

Egyedül vagyok, egyedül,
nem érzem magam remekül.
Egyedül vagyok, egymagam,
azt mondják, kedves nejem van.
Egyedül vagyok, csupán én,
társas magányunk földszintjén
Egyedül vagyok, ez a szitu,
lépteket hallok, megjött Icu?
Ki az az Icu? Nem tudom,
sohasem tudtam, megsúgom.

Magányos szeretőké

Egyedül vagyok, egyedül,
a nagy Ő a nejével ül.

Egyedül vagyok, egymagam,
neglizsében a garzonban.

Egyedül vagyok, én csupán,
magányom csöndsivatagán.

Egyedül vagyok, és a körmöm festem,
Istenem, szerelembe miért estem?

A gyerekek miatt mégsem lesz válás?
Gucci táskát vesz nekem…ó, milyen gáláns!

Egyedül vagyok…olyan unalmas,
lépteket hallok…megjött már Farkas?

Ki az a Farkas? Nem ismerem?
Olyan szépeket hazudik nekem.

Copyright © 2020 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu