Mint récét költő kotló (egy áramszünet kancsal rímei)
Oly fontos már a mindennapi áram, hogy költőésszel szinte föl sem érem, de az világos,...
Oly fontos már a mindennapi áram, hogy költőésszel szinte föl sem érem, de az világos,...
Ódaként szárnyalj, ó, bár ugrálj, versem, macskáról szóló, mely bokszolót imitál képernyő előtt, lesve hogy...
most képzeljétek hogy a sörkert udvarán beszélgetünk rövidujjúban a fűnek is egészen ismerős az illata...
Tizenegy és fél éves voltam akkor. Téli vakáció volt, és a rendszer rutinjának megfelelően épp...
1989. december 22-én az égvilágon semmit nem csináltam, de valamire készültem, ez egészen biztos, csak...
Azt hiszem, Pesten a legelső napokban nem figyeltünk a karácsonyi Romániára. Persze, mégis, de mindent...
Valami hatalmas feszültség vibrált a levegőben 1989 decemberében. Nagyváradon is furcsa hírek keringtek. Temesvárról indultak,...
Még nincsenek halottaid, de lesznek. Ők cipelik helyetted a keresztet. Emlékük fogva tart s te...
Krákágyil1, és persze nu, págágyi!2. Számomra ez a kommunizmus nyelvi emléke. A rendszerváltáskor nyolcéves voltam,...
Copyright © 2021 Várad Kulturális Folyóirat
made by balu