Kulturális folyóirat és portál

demeny imre1

2018. október 10 | Tóth Hajnal | Kultúra

Inkább látva, mint malterezve

Szerteágazó szerzői pálya a Demény Péteré. Verseskötet, esszé, regény, dráma, publicisztika, műfordítások után most az első kismonográfiája jelent meg. Ez a „szabálytalan” kismonográfia részlegesen világítja meg Bánffy Miklós életútját, munkásságát. A Vadkanragyogás című kisregénye és a mostani monográfia között az arisztokrácia az összekötő kapocs – mondta a művet bemutató, a szerzővel beszélgető Balázs Imre József a Könyvmaraton második délutánján.

 

A kíméletlen látás – Bánffy Miklós irodalmi portréi című kötet a Lector Kiadó gondozásában jelent meg. Hogy miért az arisztokrácia az összekötő láncszem a két említett könyve között? A Vadkanragyogás Bethlen Gábor és második felesége, Brandenburgi Katalin ambivalens viszonyát ábrázolja, fiktív és varázslatos elemekkel tarkítva a történetet. A Bánffy-monográfia szereplőinek zöme ugyancsak arisztokratikus körbe tartozó figurák, kezdte a beszélgetést Balázs Imre József. Demény Péter válaszul elmondta: mindig meglehetősen személyes a viszonya ahhoz, amit ír, lett légyen szó bármilyen témáról. A Vadkanragyogásban egyébként elfedte a történelmi neveket; egy különleges szenvedély történetét akarta elmondani a regényben, azt, hogy miként lobban föl egy érzés az emberben. Ami Bánffy Miklóst illeti: Deményt mindig érdekelték az arcképek, írók, festők portréi. Egy arckép mindig sokkal többről szól, mint csupán önmagában a portré. A szerzőt érdeklik a sokatmondó mozdulatok, gesztusok. És tetszik neki Bánffy sokfélesége, egyebek mellett a rajzai és az írásaiban ábrázolt portréi. S ez a sokféleség rokonítja valamiképpen ővele, Demény Péterrel is. Ha egy irodalmi palettán el kellene helyezni Bánffyt, igencsak jól látható zugban volna ama képzeletbeli szobában a gróf portréja is, meg például Karácsony Benőé is, akinek nagyon szereti a humorát, pikareszkségét. Demény említette Kós Károly nevét is, aki szintén, Bánffyhoz hasolóan sokféle habitusú alkotó, építész, író, grafikus, könyvtervező, kultúraszervező, ideológus, és még lehetne sorolni. Igazi reneszánsz emberek mindketten.

Hogy miért található a látás szó a monográfia címében? A szerző szerint a látás a legfontosabb. Látásmód nélkül hiába építkezel. Demény Péter is „inkább lát, mint malterezik”. Léteznek nagyszabású, monumentális művek – ugyanakkor „kis semmikben” megtalálható a csodás látásképesség.

Hogy miért kíméletlen? A pontosság már-már kíméletlenség az író részéről. „Ha pontosan akarsz látni, félre kell tenni az érzelmeidet.” Van, aki tapintatból fojtja vissza magában az éleslátást. Ez az éleslátás azt jelenti, hogy úgymond kívül-belül állni. Teszem azt, aki látja az erdélyi magyarságot, bizonyos értelemben rajta kívül van. Ezt pedig sokan cinizmusnak, gátlástalanságnak stb. vélik.

Az Emlékeimből és a Huszonöt év a kedvenc Bánffy-könyve Demény Péternek. Ez érintette meg úgy, mintha „hegesztenék”. Bánffy Miklós novellái szűkszavúak, metszetszerűek, nem beszél mellé. Szó volt még a Reggeltől-estig című kisregényről, s arról, hogy egy alkotó, aki keres, jó, ha nem fél attól, hogy mit talál. A kisregény kísérlet; bizonyíték arra, hogy Bánffy keresett.

Balázs Imre József rákérdezett arra is, hogy miért maradt ki a kismonográfiából például az Erdélyi történet, illetve a drámák. Az Erdélyi történet nyilván a hatalmassága miatt maradt ki. A drámákkal pedig az a helyzet, hogy azok esetében sokkal bonyolultabb a szereplőkhöz való viszony, hiszen mindenik figura önálló életet él, ahogyan Csehov sem azonosítható, mondjuk, Másával vagy Olgával a Három nővérből.

A kismonográfiát meg lehetett vásárolni a Könyvmaratonon a Lector Kiadó standjánál. A jó hangulatú, érdekes beszélgetés után a szerző dedikálta legújabb könyvét.

Copyright © 2018 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu