Kulturális folyóirat és portál

2011. augusztus 25 | Serestély Zalán | Irodalom

(ha egy nap kimondanám kiterjesztésed nevét…)

csak gyűlne köribénk
az a nagy téglátalan világ
s mikor kövei leganyagtalanabbak
anyagként csuklik össze
visszaomlik minden
mélységgé magassága
áll az ember
egy nyakig belakott őszben
áll ez az ember és szivarazik
s marasztalja ha menne is
az előfizetett napilapok sora
felcserélt mondatrendek ajnározása
hogy itt mosógép is ráadásul a vasaló vízhűtéses
hogy édeskésebb szeszeket hordoz a vér
s lágyabb ívre fordulnak a vénák
anyagként csuklik össze bár áll az ember
mélységgé magassága
merthogy a mélységnek anyaga van
egy kút akkor is kút
ha nem nézek oda
a mélységnek továbbá fájdalma van
a felsebzett fű félbevágott giliszták a zsíros földben
szemlélet kérdése, persze
egy szikláról is levethetném magma
anélkül hogy ez fájna a zuhanás pályájának
a gyorsulási állandó az
talán beköltözne a szívbe
kitárva érzékelésemnek a hátramaradottat
és megcirógatná a maroknyi velőt
mely pulzált valaha egy nyakig belakott őszben
és kis a-nak nevezte őt
de mégis
ha kutat áshatnék az égbe
talán kimondanám, de az is meglehet
hogy megkapaszkodnék kávájában
beledugnám a fejem
hallgatnám e nagy sötét vizet magam fölött
s amiért minden feldobott veder
némán tér meg zarándoklatairól
elátkoznám
és még az is meglehet
hogy állnék e talpig belakott őszben
állnék
és meglehet
meglehet hogy beleköpnék
hacsak egy félbevágott angyal vagy dongó
egy félbevágott akár egyetlen

Copyright © 2021 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu