Kulturális folyóirat és portál

kaiser lipcsei

2019. április 6 | Fried Noémi Lujza | Kultúra

Goethétől a pillangó szárnyáig

Első alkalommal mutatkozott be Nagyváradon a Budapesti Hungarovox Kiadó és annak vezetője, Kaiser László költő író, annak apropóján, hogy a kiadónál megjelent a Nagyváradon költőként tíz korábbi kötete által már ismert Lipcsei Márta első, Goethe és a pillangóhatás című színműve.

 

Az est első részében mind Kaiser Lászlót, mind az általa vezetett kiadót megismerhette a váradi közönség pénteken az Illyés Gyula könyvesboltban, az est második részében pedig Lipcsei Márta darabjáról beszélgettek a házigazda Szűcs Lászlóval.

A Hungarovox Kiadót bő húsz évvel ezelőtt alapította a magyar-történelem, majd dramaturgia szakot is végzett Kaiser László. A cég formája betéti társaság, de baráti társaságként is számon tartja, mivel a szerzőkkel emberi, baráti kapcsolat is alakul. Több mint 700 könyvet jelentettek meg, rengeteg házi szerzőjük van, immár Lipcsei Márta is annak számít, hiszen Potyautas című verskötete is a Hungarovoxnál jelent meg. Többnyire magyar szerzők műveit jelentetik meg, például Nemeskürty Istvn, Csoóri Sándor vagy Czigány György is a szerzőjük, de a kiadónak van egy olasz vonulata is.

Kaiser László saját kötetei jelentek meg más kiadónál, de a Hungarovoxnál is, árulta el, de mindig van egy „külső szem”, aki az ő kötetein dolgozik, hiszen mint elhangzott, létezik egyfajta „szerzői vakság”. Természetesen verseiből is elhangzott néhány, továbbá beszélt interjúköteteiről is (szám szerint hat), az interjút ugyanis, ezen belül az életút-interjút különösen fontosnak tartja annak dokumentumértéke miatt.

Lipcsei Márta új kötetéről szólva a kiadó vezetője elmondta, hogy a darab „ősmagjai” már a Potyautas című verseskötetben is jelen voltak. A dráma nehéz műfaj, egyszerre titok és mesterség, fűzte hozzá, Lipcsi Márta darabjának pedig már a címe is beszédes. A Geothe és a pillangóhatás két idősíkban, Goethe korában és jelenünkben játszódik, s mivel az élet alapvetően kétpólusú, alapkérdései a lárma és a csönd, a hit és annak ellentétje, a tér és idő, a szépség és igazság a férfi és a nő, tette hozzá.

Lipcsei Márta elmondta, hogy a darab írásának kezdetén Goethe költészetét tanulmányozta, s szinte egyidőben olvasott egy, a káoszról szóló könyvet, illetve találkozott Esterházy Péter Rubens és a nemeuklédeszi asszonyok című drámájával, ez ihlette az írásra. Mindazonáltal a darabot akkor öt oldal után abbahagyta, s három ével később, férje halála után talált rá régebbi dokumentumai között a megkezdett darabra, amelyet immár befejezett. Egyfajta érési folyamaton kellett neki is átmenni, vallotta meg a szerző, aki elmondta, míg Goethe a csodát, a zsenialitást méltatja, addig a kortárs szereplők a tudomány síkján mozognak. A fizika nagyon idealista, modellekkel dolgozik, s a modellek alapján jut el a törvényekig, a káoszelmélet pedig a valóságot igyekszik megközelíteni, például az örvények tanulmányozásával, mondta az egyébként a fizika területén annak egykori tanáraként otthonosan mozgó, a témát költészetében is gyakran használó Lipcsei Márta. A beszélgetés során egyébként többször is szó esett arról, hogy a színmű nyelvezetében hogyan jelennek meg a természettudomány fogalmai, s a szerző azt is elmondta, hogy az idő kérdése nagyon foglalkoztatja. Elárulta azt is, jelenleg egy meseregényen dolgozik, éegyébként úgy véli: jó rendezővel és színészekkel színpadon is működne darabja.

A szerző felvétele

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu