Kulturális folyóirat és portál

2012. október 22 | Egervári Júlia | Irodalom

Érett bohóc

Üldözték egy takaró alatt,
akár egy hálóba gabalyodó halat,
vagy mikor cigányútra téved a falat,
nem nézett vissza, csak haladt.

Addig nyújtózkodj, míg a végtelenbe érsz.
A takaród lebeg, s ők már
nem tudják, melyik oldalán,
alatt vagy fölött mész.

Szemfényvesztés a mestersége.
A csillagokból szaltót ugrik,
mégse bánja senki szeme fénye.

Kedvesen hajol meg
minden nappal, este.
Fáradt mosolyán át
könnyed meghajlás neki
az idő minden perce.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu