Kulturális folyóirat és portál

Szilágyi Aladár és Szűcs László

2018. május 6 | Fried Noémi Lujza | Kultúra

Egy krónikás postamester

Január végén szülőfalujában, a Bogyoszló községhez tartozó Albison mutatták be Mozog Nagy Imre: Jár a baka, jár. Egy nagyváradi postamester emlékiratai az I. világháborúról és az impériumváltásról című könyvét. A kötetet Nagyváradon május 2-án, szerdán a Festum Varadinum alkalmával az Illyés Gyula könyvesboltban ismerhették meg az érdeklődők.

 

Nemcsak az első világháborút megjárt Mozog Nagy Imrének volt érdekes sorsa, hanem visszaemlékezései kéziratának is, – derült ki Szilágyi Aladár közíró és Szűcs László, a Várad Kulturális Folyóirat főszerkesztője beszélgetéséből. Mindketten a könyv jó ismerői, hiszen Szilágyi Aladár a könyvnek a korábban a Váradban folytatásokban is megjelent szövegét gondozta, Szűcs László pedig a kötetet szerkesztette.

Magát a vaskos kéziratot az 1990-es évek derekén vitte be az akkor még a Kanonok soron működő Bihari Napló szerkesztőségébe Alföldi Imre, a szerző Magyarországon élő, újságíróként dolgozó fia. Abból rövid részletek Wagner Csilla Pillantás a múltba című rovatában jelentek meg, majd miután Szűcs László és Szilágyi Aladár elhagyták a napilapot, a kéziratköteg velük vándorolt szerkesztőségből szerkesztőségbe. A most publikált könyvben az eredeti anyag mintegy 40 százaléka szerepel, ezek egy része jött folytatásokban a Váradban, jelenleg Alföldi Imre visszaemlékezései olvashatók a lapban.

A könyv az első világháború kitörésétől az impériumváltás utánig tartó időszakot öleli fel (1914-1921). A sokgyermekes földműves családból származó szerzőt Sinka Istvánhoz hasonlította Szilágyi Aladár. Mozog Nagy Imre íráskészsége egyértelmű a kéziratból, és bár az értelmes gyermekre felfigyelt a pap és a jegyző is, a hat osztály elvégzése után esélye sem volt tovább tanulni, a grófi földön kezdett el dolgozni.

Az első világháborúban katonaként rendkívül súlyos fejlövést kapott, amelyet csodával határos módon élt túl, bár nyomorék maradt. A fronton megismert József főherceeg segítségének köszönhetően jutott el különféle kórházakba, a háború utolsó időszakában pedig hadirokkantként tanulhatott tovább Budapesten. Fél év alatt elvégezte a hat gimnáziumi osztályt, majd postamesternek tanult, s dönthetett: Nagyváradon vagy Debrecenben akar-e dolgozni. Mivel Várad közelebb volt szülőfalujához, azt választja, így itt éli meg néhány hónap éleforgása alatt az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság és az impériumváltás idejét. Mozog Nagy Imre könyvéből olyan részletek is kiderülnek az egykori Nagyvárad életéből, amelyeket a történészek sem ismernek, hangzott el. Az autodidakta módon tanuló szerző nagyon tisztán látja és írja le – utólag, a 40-es, 50-es években születik a kézirat – korának eseményeit.

Budapesten hazaindulása előtt megkérte egy kollégája, vigyen el egy levelet Váradon élő feleségének, akiről kiderült, hogy a szerző régi szerelme, Tatár Ágnes. Ugyan mutatkozik esély a kapcsolatuk folytatására, és  a nő társa lenne szellemileg is Mozog Nagy Imrének, családja már belekényszerítette a férfit egy később igen rossznak bizonyuló házasságba.

Irodalomtörténészkek sem tudták talán, hogy Reményik Sándor híres, Eredj, ha tudsz! című versének eredeti kézirata Mozog Nagy Imrétől származott. Az impériumváltás okán Magyarországra költözni készülő kollégák búcsúztatásán olvasta fel az eredeti változatot, onnan egy távírász kisasszony repítette szét a postahivatalokba. Vélhetően a szamizdatként terjedő vers egy példánya jutott el Reményik Sándorhoz, aki végső formába öntötte azt, s az ő neve alatt vált közismertté, kultikussá a vers. Kettejük találkozása végül Reményik halála miatt elmaradt, de a Kiadom a részed című versében Reményik Sándor szólt az ismeretlen szerzőhöz, igaz, az nem derült ki abból sem, hogy az Eredj, ha tudsz sikeréből adta ki az ismeretlen szerzőtárs részét Reményik Sándor. Az eredeti kéziratot a biztonságiak elől egy könyv borítójába rejtette Mozog Nagy Imre, azt a padláson nedvesség érte, s megsemmisült…

 

 

 

Copyright © 2018 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu