Kulturális folyóirat és portál

2014. június 3 | Péter I. Zoltán | Társadalom

Egy képeslap, egy történet

1. A képeslapon a Rulikowski út elején levő Honvéd Hadapródiskola főépülete látható. Fejérvári Géza honvédelmi miniszter 1897 júniusában törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz, három honvédtiszti nevelőintézet létesítését szorgalmazva. Sopron és Pécs mellett harmadik helyszínként Nagyváradot javasolta. A jóváhagyás után a kivitelezésre pályázatot írtak ki, s mindhárom városban egyazon cégre bízták. „Napokon belül megkezdi építését a Neuschloss építő cég – tudósított a Tiszántúl 1897. augusztus 3-i számában. – A főépület három emelet magasságban épül. A földszinten lesznek az étkező, társalgó, billiard, olvasó- és tánctermek. Ezenkívül néhány tanterem. Az első emeleten lesznek a további tantermek, a nagy rajztermek, az irodák és a szertár. A második és harmadik emeleten a hálószobák 25-25 növendék számára. Csinos kápolnát is építenek a második emeleten, míg az elsőn nagy díszterem lesz.

Külön épületben vívó, torna és céllövő termeket rendeznek be. A tisztek részére külön épületet emelnek. A legénységet szintén külön épületben helyezik el. A terület hátsó részén istállók, színek lesznek, s ugyancsak itt lesz a nagyszabású uszoda cementből. Elkülönített épületet emelnek a kórháznak, orvosi rendelő szobákkal, gyógyszertárral, üdülő szobákkal s az ápoló lakásával.”

A katonai tanintézet 26 holdnyi területet foglalt el egészen a Pece árapasztó csatornájáig. A 135 méter hosszú négyszintes főépületet, valamint a többi nyolc épületet 1898. október 5-én adták át az építők.

Érdekesen alakult a hadapródiskola szoborállományának a sorsa. Az átadással egy időben a főépület előtti udvari részen felállították I. Ferenc József mellszobrát. 1903 októberében a Honvédelmi Minisztérium jóvoltából Erzsébet királyné mellszobrát is felavatták az ebből az alkalomból az intézet udvarán létesített Erzsébet-ligetben. Előtte már 1901-ben a hadapródiskola főbejárata elé helyezték Szent László ércbe öntött büsztjét is. A szobrok impériumváltás utáni sorsa ismeretlen.

A román hatóság Ferenc József mellszobra helyére 1920-ban Ferdinánd királynak állított szobrot. A magyarok bejövetelének hírére, 1940-ben a román hatóság a mellszobrot leemeltette a talapzatáról és elszállíttatta. 1943-ban az Oláh Sándor által megmintázott Gábor Áron-szobor került a hadapródiskola főhomlokzata elé. Alig két év elteltével a változó idők ezt is elsodorták, a múzeum raktárába került, hogy majd valamikor az 1960-as években Kézdivásárhely főterén helyezzék el véglegesen. Az egykori hadapródiskola a tervek szerint a Körösvidéki Múzeum otthona lesz.

Más laktanyák is voltak a századforduló után a városban: a Rulikowski úton a 4. honvéd gyalogezred laktanyája (1902-től), a csendőriskola épületegyüttese (1913). A Kaszárnya téren a barokk korból fennmaradt régi huszárlaktanya, 1900 augusztusában az 1. huszárezred pótkeretszázadának kaszárnyája.

Az Aradi úton a császári és királyi huszárlaktanya (1892), a tüzérségi laktanya épületegyüttese (1897), a honvéd lovassági laktanya (1898) volt. A várban a századfordulón a 37. közös gyalogezred II. zászlóalja állomásozott, 1914 augusztusától pedig a 70. közös gyalogezred pótzászlóalja.

* A képeslap felvétele természetesen csak 1898 októbere után készülhetett, a hadapródiskola főépületének felépítését követően. Mivel a lap hosszú címzésű, csak 1905 előtti lehet, tehát a felvétel is azelőtti. Ennek ellenére a képeslapot még 1905. február 15-én is használták, hiszen ez a dátum olvasható a gyűjteményemben levő lap postai bélyegzőjén.

2. Csendes, nyugodt volt egykoron a képeslapon látható Barátok utcája, a későbbi Sal Ferenc utca. A képeslapon is mindössze két apáca meg egy járása alapján idősebbnek tűnő asszony igyekszik vélhetően az utca sarkán levő Barátok templomába. Távolban középen egy fasor kontúrja látható, az utca felső részén az úttestet már akkor is két részre osztotta az allé, s a végére a kőből faragott Pieta szobrot helyezték el.

A képeslap hátoldalára sajnos ceruzával írtak, így az ma már szinte olvashatatlan. Annyit mégis sikerült kisilabizálni, hogy egy Franz Székely nevezetű gyalogsági tisztnek írtak Bécsbe néhány sort egy vidám társaság nevében. Hat név olvasható a lapon, az egyikre, Imrik Margitéra azonnal felfigyeltem: ő később hozzáment Benda Gyula százados, hadapródiskolai tanárhoz. Ők lettek Benda Kálmán történésznek, az MTA tagjának a szülei.

A képeslap alján jól kivehető Imrik Margit írásával, hogy „Imrik Gusztáv háza előtérben”. Ő vélhetően valamilyen rokon lehetett, hiszen Margit szülei először a Sztaroveszky utcában laktak, majd amikor Margit kilencéves lett, a Rulikowski út 6. szám alatti villába költöztek.

Imrik Péter, Margit édesapja, Pesten jogi egyetemet végzett. 1884-ben megházasodott, majd Balassagyarmaton törvényszéki bíró lett. 1894-ben a nagyváradi királyi ítélőtábla bírójává nevezték ki. Ekkor már három lányuk volt: Márta, Bella és a legkisebb, hároméves Margit. Amikor betöltötte a hatodik évét, az orsolyiták elemi iskolájába íratták be. A kor szokása szerint a német nevelőnő mellett tökéletesen megtanulta ezt a nyelvet, és mint minden úrilánynak, neki is zongorázni kellett tanulnia, nyolcéves korától tánciskolába is járt.

Margit 1900-ra kijárta az elemi iskolát, és mint a nővéreit, őt is a veszprémi zárda polgári iskolájába küldték tanulmányai folytatására. Saját bevallása szerint egyáltalán nem szeretett ott lenni. Nyaranként a családdal a Monarchia több közkedvelt üdülőhelyén fordultak meg, de gyakran vakációzott a nagyszülőknél is Kalocsán.

Miután kijárta a polgárit a Sankt Pölten-i intézetbe íratták be, az angolkisasszonyokhoz. Ebben az intézetben már szeretett lenni. Tizenhét éves volt, amikor végzett és hazajött Nagyváradra. Időbe került, amíg társaságra, barátokra lelt. De lássuk, hogyan emlékezett ezekre az időkre Benda Gyuláné Imrik Margit 95 éves korában:

„Mire végleg hazamentem a zárdából, a nővéreim férjhez mentek, sőt Márta már dajkált is. A hadapródiskola társasága befogadott, hiszen mindkét sógorom ott tanított. Akkoriban Nagyváradon, ha egy lányos házhoz katonák kezdtek járni, a civilek elmaradtak. És fordítva. A hadapródiskola tenisztársasága főleg nőtlen tisztekből állt, a nősek közül azokból, akiknek fiatal feleségük volt. Minden délután a lakásunkkal szemben levő pályákon teniszeztünk. Udvaroltak nekem ott sokan. Bele is szerettem valakibe. Az is katonatiszt volt, mint később a férjem.”

Vélhetően ennek a társaságnak a tagjai írták a képeslapot egy Bécsbe áthelyezett társuknak. Később – mint láttuk – Imrik Margitnak is egy katonatiszt, Benda Gyula kérte meg a kezét. „Elmúltam huszonegy éves, túl voltam az első szerelmi csalódáson, mire vártam volna?” – mondta magnetofonra az immár idős hölgy 1985-ben fiának, Benda Kálmánnak.

1912. október 8-án kötötték meg a házasságot a Barátok templomában. Egy ideig még Váradhoz kötődött az életük, de 1920-tól végleg elszakadtak a várostól.

*A képeslap felvétele legkorábban 1905 nyarán készülhetett, hiszen a hátlapja már megosztott. Legkésőbb pedig 1908 nyarán, ugyanis a postai bélyegző dátuma 1908. október 13.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu