Kulturális folyóirat és portál

2011. augusztus 22 | Ady András | Irodalom

Edzésben

Innék valamit, mondják,
így feledni lehet a fölöttem terpeszkedő
határtalan eget, embertelen súlyt,
a vállat préselő fémes
fényű átkot.
Nincs gerinc mely kibírná e nyomást,
mérleg nyelve lennék szívesebben, de az isten
se akarja, hogy mérlegeljek, egy
pogánykodó mamlasz helyett,
ne nyomorítson mast
a többtonnás
égbolt!
Ha bírnám, korhely lennék, szeszben pácolhatnám
lelkem, s bár tagadáshoz kellő részegen
néha rajtakapott, a fennvaló mégis
tovább tartatja delíriumtól
reszkető kezemben,
a kiutalt menny-darabot.

Copyright © 2020 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu