Kulturális folyóirat és portál

Fabian Sandor

2018. június 18 | Szűcs László | Irodalom

Búcsú Fábián Sándortól

Életének 82. évében rövid betegség után, június 17-én Nagyváradon elhunyt Fábián Sándor költő, műfordító, a váradi irodalmi élet doyenje.

 

Fábián Sándor 1937. június 16-án született Nagyszalontán. A nagyváradi klasszikus líceumban érettségizett, majd a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben (ma MOGYE) szerzett általános orvosi oklevelet. 1962 és 1966 között Sarmaságon bányaorvos, 1966 őszétől nyugdíjba vonulásáig Nagyváradon üzemorvos. 1990-től alapító szerkesztője a Kelet-Nyugat hetilapnak (később folyóirat), az egyetlen munkatárs, aki a lap 1996-os megszűnéséig valamennyi szám elkészítésében közreműködött.

Első kötete, a Nehéz szépség 1964-ben jelent meg a bukaresti Irodalmi kiadónál, a Forrás sorozatban. Előszót az idősebb pályatárs, az ugyancsak dél-bihari születésű Tóth István írt a könyvhöz, többek közt úgy fogalmazva: „Lászlóffy Aladár robbanó dinamikája, Szilágyi Domokos lázas önmaga-keresése, Jancsik Pál belső izzása mellett valami páratlan józanságot képvisel ez a racionális költészet.”

Fábián Sándor költészetére a kritika már korábban felfigyelt. Gyógyítás és ihlet címmel 1962 tavaszán Kántor Lajos az Utunk hetilapban méltatta: „Fábián verseit (…) a képek és gondolatok együttes eredetisége tette viszonylag rövid idő alatt népszerűvé, egy sajátos költői látásmód, amely mögött majd mindig felfedezhettük az orvosi hivatástudatot is, a gyógyítást életcéljául választott ember humánumát. ”

Kiss Jenő az Igaz Szóban írja róla: kitűnően tud bánni a költészet egyik elengedhetetlen eszközével, a költői képpel.

A Nehéz szépség című kötete kapcsán Szász János az Előre napilapban Fábián természetes, póztalan költői tartását méltatja, a dolgok sűrűjét kedvelő életszeretetet, s úgy látja, „a költő egyetemes vitalitása egy nemzedék sajátos életérzését sugározza.” Szőcs István az Utunkban 1964 júliusában közölt terjedelmes kritikájában megállapítja: „Fábián verskultúrája és érzékenysége folytán alkalmas arra, hogy mint saját maga mondja egyik versében, rádió adó-vevő készülékké váljon, amely felfogja és értelmes jelekké változtatja a világ, a lét felől szüntelenül áradó üzeneteket. ”

Ugyancsak a Nehéz szépséget méltatva Szilágyi Domokos írt az Igaz Szó 1964/9. számában, a Fórum rovatban Fábián Sándorról:

„Magatartása a gondolkodó emberé, kinek számára a világ minden dolga jelent valamit, következésképp mindennek tanulsága van. Ha szabad így mondanom: költői minőségében is letette az orvosi esküt.”

Három évvel az első kötet megjelenése után ugyancsak az Irodalmi Könyvkiadó gondozásában lát napvilágot A földhöz tartozom címmel Fábián Sándor második kötete Kacsó Sándor szerkesztésében.

Következő kötetei már a kolozsvári Dacia kiadónál jelennek meg: Több kék (1972), Nyármadár (1976), Tizenötsorosok, (1981, mindhármat Jancsik Pál szerkesztette).

A Több kékről Szőcs István ír Költészeti eszmény a gyakorlatban címmel az Előre, 1972. augusztus 12-i számában: „Fábián Sándor költői világképe ritka összhangban áll a modern tudományosság szemléletével; a tudományos látóhatár nála nemcsak ismerethalmaz, nem fitogtatott szólamkincs, nem űrbombaszt, de szerves látásmódbeli sajátosság. Hiszen ő maga is gyakorló orvos és naponta érintkezik az emberi élet természettudományos oldalaival, naponta lát embertársai szívébe, veséjébe, sőt beleibe is. Üzemi orvos – és ez melegen tartja társadalmi érdeklődését; az egyén és a kor szervezete közötti megfeleléseket műszerekkel ellenőrzi. (…) Másik fő vonása – állandó hevület az eszményekért. Van, aki ezt idillizmusnak szereti nevezni. Holott Fábián sem csak a szív- és szemgyönyörködtető dolgokat akarja megláttatni, de tulajdonképpen – s ezt nem titkolja, –  szeretni is csak azokat szereti. Ez – méltánylandó őszinteség. Mások is vagyunk így ezzel, ha nem is valljuk be. Szorongásai, gondjai sem a divat mián kapnak hangot verseiben. Valódiak – és szabadulni szeretne tőlük.”

1987-ben a költő barátja, a Budapesten élő Nikolits Árpád készíti el Vörös csuklyában címmel Fábián Sándor szamizdat kötetét négy példányban. A mű jellege és példányszáma miatt abban az időben nyilván méltatást sem publikáltak róla. Olyan szövegek meg sem jelenhettek volna, mint az Önkiszolgáló című háromsoros: „Polcok közt hiába keresel/ A kasszához üres kosárral érsz/ Áru is önmagad leszel.”

Ugyancsak Nikolits kiadója jelenteti meg már 1998-ban Budapesten Az idő hintói címmel az újabb Fábián-kötetet.

2015-ben a Várad folyóirat gondozásában jelent meg a Fábián Sándor életművét összefoglaló Ars brevis vita idem – válogatott és új költemények, műfordítások című könyv. Korábbi kötetei legjobb, a szerző és a szerkesző által közösen válogatott költeményei mellett mintegy száz új verset is tartalmazott a könyv, amelyek a kétezres években keletkeztek, részben lapokban, folyóiratokban közölt anyagok, illetve nyomtatásban meg nem jelent versek, ötven év költői termésének legjava.

Fábián Sándor utolsó nyilvános szerepléseit válogatott kötete bemutatói jelentették Nagyszalontán és Váradon, nyolcvanhoz közeledve is teljes szellemi frissességgel varázsolta el a közönséget, a rá jellemző szellemességgel, humorral, öniróniával. Ezt a képet őrizzük meg róla.

 

Kép: Fábián Sándor a 2016 őszi Könyvmaratonon. (Fotó: Erdélyi Riport/Szűcs László felvétele)

Copyright © 2018 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu