Kulturális folyóirat és portál

2016. június 18 | Vass Tibor | Irodalom

Bibinke és a konferenciaművész – Készecske A Nagy Bibin és a műlovarnőből

Nyolcvankilenc éves avantgárd konferenciaművész vagyok,
mondja az elborzasztóan vékony,
narancssárga nájloninges ember zöld dzsörzénadrágban,
a műlovarnő hálószerkószínére és hálószerkóanyagára hajaz,
belehuppan a fotelomba és hozzáteszi,
nyugodjak meg, neki itt van keresnivalója.

Már megbocsásson, szerintem nincs, zártkörű a rendezvény,
tudtommal nem hívtam egyetlen elborzasztóan vékony,
nyolcvankilenc éves avantgárd konferenciaművészt sem
narancssárga nájloningben, zöld dzsörzénadrágban,

hát honnan tudom én, hogy zártkörű,
onnan, hogy ez az én lakásom,
és mindjárt meggyújtom, olyan ideges vagyok, elevenen elégetem,
tessékelem kifelé, útba esnek szintén ismeretlen emberek,
valami narancssárga nájlon vagy zöld dzsörzé majd’ mindegyiken van,
többen mondják ugyanazt, miközben őket is kitessékelem,
hogy tudom-e én, kivel beszélek,

 

hát épp az a lényeg, hogy nem tudom,
tehát mi a francot huppanfoteleznek nálam, nem hívtam őket,
a rendezvény zártkörű, belépés csak az én előzetes meghívásommal
vagy az ő bejelentkezése után megbeszéltek útján,

és különben is, miért dohányoznak a lakásom szinte
minden helyiségében többen azok közül, akiket előzetesen meghívtam
vagy bejelentkezésük után fogadtam,
én sose gyújtanék rá az ő lakásaik egyetlen helyiségében sem,
hát persze, hogy nem, mondják többen, te nem is dohányzol,
hát nem ezért, te égetni való,
magadon valahol narancssárgát és zöldet hordó nemkonferenciaművész,
hanem mert az illem nem engedi, hogy visszaéljek a vendégjoggal,
aminek körébe egyébként sem tartozik bele az akárhol rágyújtás,

 

szememre vetik, hogy amikor dohányoztam,
zöld dobozból narancssárgát vagy narancssárgából zöldet vettem elő,
mondom, ezt nem most kell megbeszélnünk,
oltsd el a cigidet, és fáradj te is hazafelé, te nem konferenciaművész,
eleven égésed lesz máskülönben a műsor,
aminek megtekintése csak zárt körben lehetséges,
a pálinkám és a pogácsám is csak abban a körben lett volna lehetséges,
de most már mindegy, teleittad magad a pálinkámból
és teleetted magad a pogácsámból, miközben volt pofád,
nemkonferenciaművész, majdhogynem üres kézzel jönni,
miközben meghívómban külön hangsúlyoztam,
hogy hozzál magaddal a vendégségbe valamit,
és ha előző este jössz,
mert dolgom van veled vagy mert messze laksz,
és most a közelben tartózkodsz és örömmel látlak minden helyiségemben,
estére hozz valamit, de ne gondold azt,
hogy amit az előző esti zártkörűre hozol,
az a másnapi zártkörűre is vonatkozik,
ne mentegetőzz, hogy tudod az illemet,
de a pénztárcád elborzasztóan vékony,
légy kedves hozzál normálisan mindkét alkalomra
valami emlékezetesen zöldet vagy narancssárgát,
és huppanfotelezhetsz akkor kicsivel tovább,
de füstölnöd akkor sem lesz jogod,
ahhoz nekem is rá kéne ugyanott gyújtanom.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu