Kulturális folyóirat és portál

kr4

2019. június 21 | Tóth Hajnal | Kultúra

Bemutatták Nagyvárad krónikáját

A váradi városháza impozáns dísztermében mutatták be június 20-án, csütörtökön a Nagyvárad krónikája című könyvet, amely egyedi az egész Kárpát-medencében. „Sosem munkának, hanem igazi élménynek tekintettem e könyv megírását” – fogalmazott Kormányos László, aki tizenkét évig dolgozott a város történetén.

 

Könyvbemutatón meglehetősen ritkán látni annyi embert, mint ez alkalommal. Igazi sokadalom gyűlt össze a városházán, mintegy kétszáz ember volt kíváncsi a 850 oldalas, 2018 képet tartalmazó Nagyvárad krónikájára. A kötetért sorbanálltak az érdeklődők, volt, aki több példányt is vásárolt a szép kivitelezésű, tartalmas kiadványból, amely a Várad Kulturális Folyóirat, a Holnap Kulturális Egyesület és a Varadinum Kulturális Alapítvány közös kiadásában, a Communitas Alapítvány, a Partium Alapítvány, a Bihar Megyei Tanács és a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával jelent meg, s amelyet a nagymúltú debreceni Alföldi Nyomdában nyomtak s kötöttek.

Szabó Ödön, a Festum Varadinum programkurátora elmondta: Kormányos László tizenkét évet áldozott az életéből e könyvre. Mondhatni, úgy tekint rá a szerző, mint a családban a harmadik gyermekére. Szabó Ödön ezután megköszönte a munkáját Szűcs Lászlónak, a könyv szerkesztőjének, valamint Németh László grafikusnak, aki a kötet gazdag látványtervét, arculatát alakították ki.

Ezután Potápi Árpád János, a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta köszöntőjében: a könyv megjelenése mérföldkő a magyar történetírásban és helytörténetben. Hasonló mű még nem született, Várad utat mutat a többi városnak. A honfoglalás korától több mint nyolcszáz oldalon jutunk el a jelenig. Hozzáfűzte: Nagyvárad mindig is Kelet-Magyarország, illetve a Partium meghatározó kulturális, gazdasági, politikai és közlekedési csomópontja volt. A magyarság a mai korban is szeretné magát megmutatni. Az államtitkárság örömest a kezdeményezések mellé áll, ha az hozzájárul a magyar identitás megőrzéséhez, erősítéséhez, lett légyen szó iskolaépítésről vagy történelmi mű megjelenéséről. Mosolyogva megjegyezte: Szent László városában csakis Lászlókból állhatott össze az alkotói csapat.

A köszöntők után beszélgetés következett, amelyet Szűcs László moderált. A Nagyvárad krónikája szerkesztőjeként a beszélgetés előtt elmondta a művel kapcsolatos meglátásait. Bár rengeteg szócikket és illusztációt tartalmaz a mű, a könyvre mégis mint egységes egészre gondol. A kötet anyaga ugyanakkor kifejezi a sokféleséget is, hiszen annyi árnyalata van a könyvnek, ahány ember majd kézbe veszi, lapozgatja és általa a a Váradról való tudását fejleszti, bővíti, változtatja, gyarapítja. Mindaz, ami benne van a város közel ezer éves történetében, a gyökere mindannak, amit váradiságnak, sajátosnak nevezünk.

 

Kormányos László június 24-én, hétfőn 16 és 18 óra között a Várad folyóirat szerkesztőségében dedikálja könyvét azoknak, akik nem juthattal el a múlt heti bemutatóra, illetve a városháza dísztermében már nem jutottak hozzá a kötethez. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

 

Kormányos László mesélt arról, hogy még egyetemistaként, a ’90-es évek elején kolozsvári történész professzora, Csucsuja István javaslatára kezdett helytörténettel foglalkozni. A rendszerváltás előtt ugyanis helytörténet úgymond nem létezett, polgári csökevénynek számított, hatalmas fehér foltok voltak ezen a területen. Kormányos foglalkozott a Tanácsköztársasággal, Magyarország 1900 és 1940 közötti időszakával, az 1918-1920 közötti esztendőkkel. Szakdolgozata, illetve doktori disszertációja lett szakmai alapja a későbbi Krónikának. 2010 körül már jelentős mennyiségű anyag készen állt. Persze, nem abban a formában, ahogyan most megjelent. Fontosnak tartotta, hogy tömör, lényegretörő szócikkek szerepeljenek a könyvben, és szintén lényeges volt a gazdag, érdekes vizualitás. Mint mondta, különleges időutazás volt az egész. Jó volt belemerülni egy-egy korszak mélységeibe. Megannyi érdekes témát, kiemelkedő személyiséget talált. Ilyen például a 16. századi Váradi Lencsés György, akinek köszönhető az első magyar nyelvű orvosi szakkönyv. Sok úttörő volt a város történelmében. Szent László vagy például a két Rimanóczy megkerülhetetlen, de Váradi Lencsés Györgyöt és a hozzá hasonló személyiségeket sem szabad felednünk. Történelemtanárként mindemellett fontos szempontnak tartotta, hogy a diákoknak is olvasmányos, érdekes legyen a könyv. Akár versenyekre is fölkészülhetnek majd belőle, illetve reméli, a történelem szakos kollégák is hasznosíthatják e krónikát. Éppen ezért a könyvet mind a széleskörű olvasóközönségnek, mind a vájtfülűek szűkebb rétegének, történészeknek, kutatóknak a figyelmébe ajánlja.

Németh László mesélt arról, hogy tanulmányoznia kellett a krónika műfajt, hogy ennek korszerű megjelenési formáját alakítsa ki. Azt tartotta szem előtt, hogy a kötet legyen esztétikus, izgalmas és visszafogottan elegáns.

Szabó Ödön hozzátette: fontos tisztában lenni azzal, hogy a városban mi hogyan kötődik hozzánk. Kiemelte továbbá Kormányos László történészi kiegyensúlyozottságát, tárgyilagosságát. A krónikára a korrektség jellemző, a szerző ekként foglalkozott a kényes kérdésekkel is, megemlítve, hogy a román történészeknek milyen eltérő narratívájuk van egy-egy témával kapcsolatban. A politikus egyébként megemlítette: tervezik a Krónika román nyelvű kiadását is. Lényeges, hogy a városról az legyen leírva, ami igaz. Szólt arról is, hogy a váradi kiadványhoz A magyarok krónikája volt a minta, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi könyv anyagán dr. Glatz Ferenc akadémikus irányításával a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének teljes csapata dolgozott, míg a Nagyvárad krónikájának csupán egyetlen szerzője van, s néhány fős csapat dolgozott a mű kiadásán. Amikor Kormányos Lászlót megkereste az ötlettel, az volt a terv, hogy több ember munkája legyen a váradi krónika, végül egyedül maradt a szerző, aki kitartóan foglalatoskodott a könyv sorsával, még abban az időszakban is, amikor súlyos beteg volt. Szabó Ödön végül hozzáfűzte: a kötet közösségi szempontból fontos, és igazi hozadéka az lesz, ha sok ember olvassa majd. Egyetlen magyar városról sem született még ilyen könyv, ám elképzelhető, hogy más partiumi, erdélyi városokban is felbuzdulnak majd a példán, és létrejönnek a továbbiakban hasonló városkrónikák.

A hogyan továbbról Kormányos László elmondta: jó néhány téma érdekli, melyek sokakat érdekelnek, és szakmai kihívást is jelentenek. Erősen foglalkoztatja például a török uralom harminc esztendeje, illetve az 1940-es évek, hiszen sok fontos részletet nem ismerünk még ezekből a korszakokból.

A Nagyvárad krónikáját néhány napja a Debreceni Könyvhéten is bemutatták. A könyv Váradon 150 lejért vásárolható meg az Illyés Gyula könyvesboltban és a Garasos híd közelében lévő Libris Antica könyvüzletben.  Hamarosan Kolozsváron is kaphatüó lesz az Idea könyvtérben.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu