Kulturális folyóirat és portál

2013. október 17 | Molnár Zsolt | Irodalom

bábbá faragott

Üresen kongó tárgyak közé ébredünk,
Napszakok csörömpölnek egymásba, és
visszaszivárgunk kilyukadt álmainkba.
Konok megszokásunkká silányult a lét.

 

Zsigereinket erjedt vágyak marják,
De megköszönhetjük, hogy bábbá faragott
a világ; nem kötelességünk meghalni sem,
Bár lelkünk szélhüdött tájakon csatangol.

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu