Kulturális folyóirat és portál

2014. július 10 | Péter I. Zoltán | Kultúra

Ady szerelmi életének alakítója

Közel másfél évnyi nagyváradi újságírói „robot” után, 1901. május 22-én Ady átszerződött a Szabadság napilaptól a Nagyváradhoz. Az utóbbi napilap tulajdonosa Fehér Dezső volt. Felesége, Breitner Janka igen szép, magas, kihívó jelenség volt, miközben a férje – Hegedüs Nándor kortársi visszaemlékezése szerint – férfinak rozoga, lovagnak gyatra, sehogy sem ilyen regénybe illő leány párja. Így aztán a szépasszony nem vetette meg a lovagokat, közülük is Halász Lajos újságíró hosszú éveken át szerelme volt. Mint ilyenkor szokás, mindez a váradi újságírók körében jól ismert volt, természetesen a legérdekeltebb, a férj kivételével.
A futó kalandokról, érzéki fellobbanásokról ismert Adyt is hírbe hozták a laptulajdonos feleségével. Deésy Alfréd színész is felfigyelt a pletykákra, s mint utólag elmesélte, ha alkalom adódott rá, meg is figyelte őket a korzón, a színházban, ahol – a szerkesztőségi jeggyel – egymás mellett ültek, vagy a kávéházban, de semmiféle érzelmi kapcsolatot – ami a pletykát igazolta volna – nem látott közöttük.
A legfőbb érvet arra, hogy mindez csak váradi pletyka volt, később Hegedüs Nándor szolgáltatta. Arra a kérdésre, hogy milyen érzelmekkel viseltetett Ady Fehér Dezső felesége, a csábító szépségű Janka iránt, azt válaszolta: „Újságíró szájhagyomány szerint Ady haragudott Fehér Dezsőnére Halász Lajos és az asszony viszonya miatt, sajnálta Fehért, akinek ebben a házasságban ilyen szánalmas szerep jutott. Ez a magyarázata annak, hogy Ady és Fehérné között még csak fel sem merült a közeledés gondolata.”
Ezek után jogos a kérdés: írásunk címe szerint hogyan lett Fehérné – mert rá gondoltunk – Ady szerelmi életének alakítója? Két esetben játszott meghatározó szerepet a költő szerelmi életében. Először ő ismertette össze Adyt Diósyné Brüll Adéllal, a versek Lédájával. Úgyszintén Fehérné volt az, aki Emőd Tamás segítségével eltávolíttatta a költőt Nagyváradról, azzal, hogy látogassa meg a „kis húgát”, azaz Csinszkát Csucsán. Ady már rég tervezte ezt az ismerkedő látogatást, sokszor elhalasztotta, s talán soha sem utazott volna el, ha Fehérné nem lép közbe, és nem erőlteti az utat. S hogy miért tette? Ady egyik barátnője édesapjának a könyörgésére, aki úgy tudta, hogy a lánya azt tervezi, Váradra érkezve otthagyja férjét, gyermekeit a költő kedvéért.
Ezek után lássuk a két történetet.
Ady és Léda összeismertetése
Ady Endre 1903 nyarán, nem sokkal a Nagyváradról való távozása előtt ismerkedett meg az édesanyjához Párizsból hazajött Diósyné Brüll Adéllal. De mielőtt még megismerkedésük történetét ismertetnénk, idézzük fel Diósyné Brüll Adél élete előző szakaszainak főbb állomásait.
Az Adynál öt évvel idősebb asszony polgárcsaládból származott. Apjának, Brüll Samunak kisebb szeszgyára volt Nagyváradon, de élete vége felé tönkrement. Brüll Samu legidősebb lánya, Adél 1898-ban férjhez ment Diósy Ödönhöz, egy váradi iparoscsalád fiához. Házasságuk elején Diósynak Szófiában jól menő vállalkozása volt, de egy kirobbanó botrány miatt – állítólag titkos játékbarlangot működtetett – feleségével együtt egy szál ruhában menekülnie kellett. A zsidó származású házaspár kikeresztelkedése is erre az időre esik. Párizsban mindent elölről kellett kezdeniük, mivel még a feleség hozománya is elúszott. És bár a botrány után is együtt maradtak, a házaspárt a meghitt érzelmek helyett már csak az anyagiak kötötték össze. Amikor Adél 1903 nyarán hazalátogatott Nagyváradra az édesanyjához, anyagilag már konszolidálódtak.
E rövid kitérő után következzék Ady és Adél – aki ekkor még nem volt a költészet Lédája – megismerkedésének története. Adél váradi barátnője Fehér Dezsőné volt, aki ezen a nyáron nem tartózkodott a városban, mert épp nyaralt. Adélt váradi gavallérok vették körül, akik közül a leghevesebben Halász Lajos hírlapíró udvarolt neki. Mint már utaltunk rá, Halász hosszú éveken át Fehérné szeretője, leányának apja volt. Halász nem sejtette azt, hogy az asszonyok barátnők. Amikor Fehérné visszatért a nyaralásból, megtalálta Adél leveleit Halász lakásán és ezekből rájött, hogy a barátja megcsalta az asszonnyal, de úgy tett, mintha semmit sem tudna. Derűsnek mutatkozva szervezte meg Adél búcsúvacsoráját. Hogy ne legyenek hármasban, Fehérné megkérdezte barátnőjét: kit hívjanak számára partnernek. Adél mit sem sejtve Halász Lajost nevezte meg nagy ártatlanul, aki mint mondta, hetek óta hozzá szegődött. Fehérné kíváncsi volt a férfi reakciójára, ezért amikor meghívta őt telefonon, nem mondta meg, hogy rajta és férjén kívül ki lesz még a társaságukban. Mikor a kissé késve érkező Halász a Royal kávéház bejáratánál meglátta az asztalnál Fehérrel a két asszonyt, megértette a helyzetet, se szó, se beszéd, sarkon fordult, valósággal elmenekült. Adél elképedt, nem értette a történteket. Annál inkább Fehérné; elkedvetlenedett barátnőjét megszánva felajánlotta, hogy hív majd számára egy másik partnert.
Így került a képbe Ady, aki Fehérné és Biró Lajos noszogatására is csak igen nehezen akarta elfogadni a meghívást. Végül engedett, a találkozás megtörtént, igaz, már az EMKE kávéházban. Hogy milyen eredménnyel? Benedek István író, ideggyógyász szakorvos megállapítása szerint: „Ahogy egymással szemben ültek, pillanatok alatt megváltozott a világ. Adél kivirult, mert hódítani akart, hogy kiküszöbölje a hiúságán esett csorbát (őt cserbenhagyták!), Ady pedig egy csapásra beleszeretett Lédába. Elbódította az asszony külseje és belseje. Itták a pezsgőt, csillogó szemmel nézték egymást, és beszéltek összevissza, ami az eszükbe jutott. Lédának is tetszett a nagyszemű barna legény, nem a költő, hanem az áhított kisfiú a 26 évével, provinciális üdeségével. Adyt az érett, 31 éves párizsi asszony varázsolta el, az okos, a tapasztalt, a szenvedő, aki meleg hangján a sikereiről és gyötrelmeiről egyformán méltósággal beszél. Hódítás és hódolás: Adél élvezte a sikert, Ady ellenben szerelmes lett, végletesen, ahogy még soha. A tömérdek nő közt, akikhez Léda előtt és Léda után köze volt, egy sem ragadta el ilyen mély szenvedéllyel, ilyen megszállott szerelembe-zuhanással. Léda még csak játszott a tűzzel, nem forrósodott át, épp csak örült annak, hogy szépeket mond neki valaki és nincs egyedül. A szerelem vihara később őt is eléri, de akkor nem évekre szólóan, mint Adyt, hanem életre szólóan, elhagyottan is.”
A fenti idézetben már szerepel a Léda név, amely az Adél megfordított változata. A hagyomány ellenére ezt a nevet nem Ady adta az asszonynak. Adél találta ki még gyermekkorában, és megtetszett Adynak is. De a költő az asszonyt mindig Adélnak nevezte, leveleiben is, Lédaként csak verseiben szerepelt.
Megismerkedésük időpontját egy EMKE kávéházat ábrázoló képeslap igazolja, amelyre Ady a következő sorokat írta: „Csókolja a kezét Ady Endre, Nagyvárad 1903. szept. 6.” Ha hitelt adunk Léda visszaemlékezésének, aki szerint a kávéházi találkozásuk másnapján kapta az első pár sort, e lapot megismerkedésük estéjén írhatta Ady, miután elbúcsúztak, és azt másnap délelőtt, tehát szeptember 7-én kézbesítették a címzettnek. Ezen a napon Léda már utazott Budapestre, ahol még egy hónapig tartózkodott. A további történet is jól ismert, könyvtárnyi irodalma van, ellenben Fehér Dezsőné szerepét Ady és Léda megismerkedésében nem lehet eléggé hangsúlyozni, még akkor sem, ha ez nem egy előre eltervelt szándék volt.
Ezek után ismerjük meg Fehérné szerepét Adynak Csinszkával való megismerkedésében is.
Ady Csucsára küldése
1913 tavaszán Ady egészségi állapota ismét szükségessé teszi a szanatóriumi kezelést, ezért március 7-től Hatvany Lajos szorgalmazására hosszabb időre a Graz melletti Maria-Grün-i szanatórium lakója lesz. Fiatal, rajongó asszonyok veszik körül, ostromolják a rövid idő alatt erőre kapó költőt. Közöttük volt a váradi Sándor Lászlóné, Bella, őt egyszerűen Nyanyucinak szólította Ady.
Sándor Lászlónéval a kapcsolat tartósnak bizonyult, túlmutatott a szanatóriumi időszakon és a későbbi levelezéseken. 1913 július közepén Nyanyuci leutazott Nagyváradra, Ady is követte, és az asszony bevallása szerint találkozásuk egy reggelig tartó lumpolással végződött. Velük voltak a költő helyi barátai is. Augusztusban mindketten Pestre utaztak, az asszony szerint naponta találkoztak, de ettől kezdve közel egy évig valójában együtt éltek. Barátságuk, legalábbis az asszony szerint, ettől kezdett szerelemmé válni. Ady szempontjából ez egy laza kapcsolat volt, hiszen bár később is leveleztek, verseket is írt az asszonyhoz, ez nem jelentette azt, hogy Nyanyuci egyedüli nő lett volna ekkoriban a költő életében. Rövid ideig tartó flörtök, de komolyabb kapcsolatai is voltak Adynak, hiszen ez idő alatt ment Mylitta után Pestre, 1913 novemberében eljegyezte Dénes Zsófiát, majd a következő év áprilisában Csucsán megismerte Boncza Bertát, majd júniusban feleségül is kérte.
1914. március 6–18. között Ady Nyanyucival az Adrián utazgatott. Hazatérve, Budapesten tisztázták egymással, hogy kapcsolatuk nem válhat házassággá, hiába kérte Ady a nőt, hogy legyen a felesége. Időközben Sándorné hazavitte a férjét a szanatóriumból, emiatt Ady látogatásai is ritkultak.
Ady 1914. április 21-én erdélyi utazásra szánja magát. Nagyváradon megszakítja útját, és meglátogatja otthonában Fehér Dezsőt, egykori lapszerkesztőjét és feleségét. Fehérné visszaemlékezése szerint még ez előtt kereste fel őket Nyanyuci édesapja, könyörögve, hogy hassanak Adyra, szakítson a lányával, mert az képtelen rá. Fehérék mindent elkövettek, hogy lebeszéljék Adyt, s ő végül hajlandó volt Sándornénak szakítólevelet írni, Fehér Dezső pedig azonnal expressz feladta a főpostán. Másnap reggel arra lettek figyelmesek, hogy Ady Nyanyucival telefonon beszélget, közli az asszonnyal, levelét ne tekintse érvényesnek, mivel azt Fehérék kényszerítették ki. Amikor kérdőre vonták, Ady csak annyit mondott, hogy senkinek nincs joga a világ legjobb ápolónőjét elszakítani tőle. Fehérék végül Emőd Tamás segítségével távolították el Adyt: egynapi mulatozás után a barát felültette őt a kolozsvári vonatra, hogy végül Csucsán kössön ki.
Ami ezután következett, az már egy másik történet…

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu