Kulturális folyóirat és portál

ady 140 10

2017. november 23 | Tóth Hajnal | Irodalom

Ady, a szabad újságíró

Ady Endréről emlékeztek meg a költő születésének 140. évfordulóján, november 22-én a róla elnevezett emlékmúzeumban, a IX. Nagyváradi Könyvmaraton második napján.

 

A beszélgetés és irodalmi műsor előtt különböző kulturális és közéleti intézetek vezetői (megyei önkormányzat, nagyváradi RMDSZ, emlékmúzeum, Várad folyóirat, Holnap Egyesület stb.), valamint magánemberek helyezték el koszorúikat, virágaikat a megszépült környezetű Ady Endre-szobornál, majd a jelenlévők bevonultak a múzeumba.

Imre Zoltán, az emlékmúzeum vezetője örömmel jelentette be, hogy Bruncsák Gyöngyi egy Szervátiusz Jenő-szobrot, egy Ady-portrét ajándékozott a múzeumnak. Az erőteljes, expresszív alkotás 1955-ben készült, november 23-tól már meg is tekinthető a múzeumban.

Ezután a múzeumvezető Péter I. Zoltán helytörténésszel, Ady-kutatóval és Szűcs Lászlóval, a Várad folyóirat főszerkesztőjével beszélgetett Ady ifjúságáról, kultuszáról, váradi esztendeiről. Péter I. Zoltán mesélt a költő érmindszenti esztendeiről, szüleivel való kapcsolatáról, az Ady-portáról. Megemlítette: Ady egész életében anyagi gondokkal küszködött, no nem azért, mert annyira rosszak voltak a jövedelemforrásai, hanem mert a pénz égette a zsebét, ha volt neki, azonnal kellett költekeznie. Arról is szólt, hogy a költő eléggé nehéz ember volt, csak az lehetett barátja, aki teljes odaadással volt iránta.

Szűcs László elsősorban Ady Endre újságírói munkásságáról beszélt, hiszen legjelentősebb versei a váradi időszak után születtek, ám itt írt publicisztikáival jogosan büszkélkedhetünk, hiszen a kor legjobb újságíróinak egyike volt, erőteljes hangú piblicista. Bátor és szabad újságíró volt, – hangzott el. Talán sokkal szabadabb, mint a mostani kollégák. Ady költői nyelvezetét újságíróként is hasznosította. Határozott véleménye volt mindenről, és a rá jellemző szenvedélyességgel írt.

Szó volt persze az Egy kis sétáról is, a poéta, újságíró börtönben töltött három napjáról, ahol nem is ment olyan rosszul sora, hiszen a váradi vendéglősök versenyeztek, hogy ételt s bort vigyenek neki.

A rendezvény második részében verses-zenés műsor hangzott el. Fellépett Meleg Vilmos színművész, valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia énekkarának tagjai, Ferencz Vilmos és Tasnádi Ferenc, akiket Radó Judit kísért zongorán. Közreműködésüket a múzem termét zsúfolásig megtöltő publikum zajos tapssal honorálta.

Copyright © 2017 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu