Kulturális folyóirat és portál

2011. augusztus 2 | Zsidó Ferenc | Irodalom

A rend

Leegyszerűsítve a dolgokat: a földön vannak szegények, elesettek, gyámolítatlanok, valamint gazdagok, erősek, hatalmasak. És valahol középen a Laskák. Ha Laska azt mondja, felebaráti szeretet: nevetnek. Ha nevet: nem mondják, felebaráti szeretet.

Egyikük sem szereti a Laskákat. A középútászokat. Talán azért, mert azt hiszik: a három út közül egyik sem középső. Pedig a Laskák tartják az egyensúlyt! (Melyről a másik kettő azt hiszi, hogy az is szélsőséges állapot.) Laskából egyébként kevés van, de az is több, mint kellene. Persze, létre lehetne hozni hamisítványokat, az előbbi két típust összekeverve. Akkor gazdag szegények lennének, meg erőtlen hatalmasak. Azaz, mindenki Laska lenne. És az ég is laskás lenne. De erre semmi szükség. Ezt senki se akarja. Az a néhány Laska, aki itt-ott felüti a fejét (a többiek próbálják is visszanyomni azonnal a homokba), olyan, mint tökmagban a léhás, lóban a kehes, búzában a konkolyos, műszaki eszközben a selejt, alkotásban a torzó. S az meg ki kutyájának kölyke?

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu