Kulturális folyóirat és portál

2020. július 29 | Tasnádi-Sáhy Péter | Napló

A cápa

Egy hatvanhárom éves nőt megevett a cápa, nem a Körösben, hanem Amerikában, Maine állam partjainál, nem egy cápa, hanem a cápa, attól hír ez nálunk is, a világ másik végén, mert a cápa ette meg.

Persze nem is megette, csak megölte, az évi pár halálos áldozat egyike, a cápa nem eszik embert, nem szereti a húsát, megkóstolja és kiköpi, csak van aki nem éli túl a kóstolást.
Az ember fejében a filmen –amikor ilyet olvas – mégiscsak az van, hogy száját kitátva egybe lenyelte, sutty lecsusszant az óriási fogak között, nem is böffentett; mondhatnánk Spielberg vagy legalább Jónás, de ennek – a suttynak a filmen – ennél is régebben kell gyökereznie, Édentől keletre minimum, mert nem is csak jön az a cápa, hanem jöjjön, legalább egyszer ne legyen apelláta, jöjjön már végre anyuci, hülye voltál kedvesem, nem baj, vége van, vissza vagy fogadva, nem csak simán a halál, értelmetlenül, kiköpve.

Copyright © 2020 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu