Kulturális folyóirat és portál

2011. július 24 | Molnár János | Irodalom

***

Járom – a tengert kedvesem
mikor senki sem lép az ég lovai elé
a fasorokban jeles áhítattal suhognak a limuzinok
hullámcserepek hullnak a mólóról
és esik esik esik a sikoltó sirályokra

Járom a tengert kedvesem
de milyen tenger ez milyen part
bárok zsongó esernyője alá nem húzódunk már
táncparketteken sem siklik a lábunk
s az izzadt mosatlan zoknijú mozikban
nélkülünk kondul a gong

Járom a tengert kedvesem
de milyen séta ez
kötőtűkre fűzve a sárga idő
falak vésik árnyékukat arcomra
az erkélyt csapkodja juharok esős lombja

Járom a tengert kedvesem
de hol a sirályok hol a zengő móló
hol a hullámok iramló szárnya
s miféle fénypászma keres meg minket
s miféle fénypászma keres meg minket

Megjelent az Ötödik évszak c. antológiában (Marosvásárhely, 1980, Igaz Szó).

Copyright © 2019 Várad Kulturális Folyóirat

made by balu